Error
  • XML Parsing Error at 1:136. Error 9: Invalid character

Szent László és a Határ?rség emlékének ápolása


Szent László Emléktábla


Ünnepelni gy?ltünk egybe. László királyunk szentté avatásának június 27-én van az évfordulója. Ma van a Határ?rség  Napja is.
 
Az ünnep: jelkép. Nemcsak megemlékezés egy családi, emberi vagy történelmi eseményr?l, személyiségr?l, hanem szimbóluma is valaminek, s mint ilyen, egy emberi közösség identitásának egyszerre kifejez?je és alakítója is.

Ünnepelni gy?ltünk egybe. László királyunk szentté avatásának június 27-én van az évfordulója. Ma van a Határ?rség  Napja is.
 
Az ünnep: jelkép. Nemcsak megemlékezés egy családi, emberi vagy történelmi eseményr?l, személyiségr?l, hanem szimbóluma is valaminek, s mint ilyen, egy emberi közösség identitásának egyszerre kifejez?je és alakítója is.

Egy nép, amely nem tud emlékezni, magát temeti.
 
A századok viszontagságai ledöntötték ugyan Szent László ércb?l öntött lovas szobrát Nagyváradon, de nem rendíthették meg és nem halványíthatták el azt az emléket, melyet népünk szívében emelt a királynak.
 
"Üdvözlégy kegyelmes Szent László király,
 
Magyarországnak édes oltalma,
 
Szent királyok közt drágalátus gyöngy,
 
Csillagok közt fényességes csillag."
 
Emlékezzünk most mi is Lászlóra, a magyarok egyik legnagyobb királyára,
 
Lászlóra, a törvényalkotóra és a törvény ?rére,
 
Szent Lászlóra, a hith? keresztényre, az egyház megszilárdítójára,
 
emlékezzünk a lovagra, a bátor férfira, a gyengék és elesettek gyámolítójára,
 
emlékezzünk a Határ?rség véd?szentjére!
 
A lexikonok szerint az egyház azokat avatja szentekké, akik életükben valamilyen csodát m?veltek, vagy valamilyen erény gyakorlásában különösen kit?ntek.
 
Szent László királyunk számtalan csodatette él a nép ajkán. Ezek szerint vizet fakasztott a sziklából, csodatev? füvet talált, s a kunok el?l úgy menekült meg, hogy kettévált mögötte a hegy, s az üldöz?k a mélybe vesztek. A monda szerint ekkor keletkezett a Tordai hasadék. Sokáig élt a nép között az a hit, hogy a szent király kijön sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és gy?zelemre segíti népét.
 
Mint tudjuk, természetes lény csodát m?velni nem képes. Miért övezte mégis természetfölöttiség László alakját? Valószín?leg a végtelen hála, tisztelet és csodálat adta a nép ajkára a legendák sokaságát:
 
- hála a szilárd rendért, a felvirágzó gazdaságért,
 
- tisztelet az igazságosságért,
 
- a bátorság, a lovagiasság csodálata,
 
- a haza védelmez?jének kijáró elismerés.
 
Olyan érzelmi motivációk ezek, amelyek mítikus képességekké magasztosítanak a képzelet szárnyán.
 
László Árpádházi magyarként Lengyelországban született 1046-ban. Édesanyjától örökölte a lelkületét átható vallásosságot, édesapjától, I. Bélától pedig a férfias bátorságát, a fegyverforgatásban rendkívüli ügyességét, a magyar virtust. A vallásosság és a lovagi eszme egyesült személyiségében.
 
Vitézségének már zsenge ifjúként komoly bizonyítékát adta. A kerlési ütközetr?l - a kun harcos által elrabolt magyar lány megmentésének legendájáról - Vörösmarty Mihály is megemlékezett csodálatos ihletés? versében, a "Cserhalmi ütközet-ben".
 
1077-ben Géza király hirtelen halála után a magyar f?urak az érdemtelen Salamon ellenében ?t választották királlyá.
 
Uralkodásának 18 éve alatt nyugalmat teremtett a trónviszályoktól és küls? támadásoktól zaklatott országban.
 
Rendkívül szigorú törvényeket hozott az elterjedt lopások visszaszorítására. Ha valaki egy tyúk áránál nagyobb értéket lopott, könyörtelenül felakasztották.
 
A nádorral és bírókkal járta az országot, s törvénynapokat tartva szolgáltatott igazságot a nép peres ügyeiben.
 
Továbbfejlesztette a Szent István idejében kialakuló vármegyerendszert. A határvédelem a várispánok irányításával történt. László el?jogokkal ruházta fel a határvéd? szabad harcosokat, a lándzsásokat. Föld- és k?várak sokaságát emelték. Északabbra és keletebbre tolták és meger?sítették a gyep?vonalakat. Népünk biztonságban élt.
 
Szent László alapvet?en nem volt hódító király. Az ország-gyarapítás abban az id?ben királyi kötelesség volt. Nála a harcnak is kultúrája volt. Harc közben is oltalmazott, megmentett és segített. Hódító hadjáratai  mellett minden erejét hazánk területi épségének meg?rzésére fordította.
 
Intellektusa kimagaslott a korabeli királyok közül. Keresztényi alázat, taktikai érzék és az emberi felülemelkedés nála harmóniában volt. Csak így lehetett hazánkat végleg Európaivá tenni. Rómával szemben következetesen ?rizte az ország szuverenitását, belül pedig épít? és máig ható egyházpolitikát folytatott.
 
Szent László tudta, hogy csak a kereszténység meger?sítése tarthatja fenn hazánkat a Kárpátok medencéjében. Ezért tovább folytatta az István által elkezdett egyházszervez? munkát. Újabb püspökségeket és kolostorokat alapítottak.
 
Templomépítési láz bontakozott ki. A király veréssel büntette azokat, akik nem jártak templomba. Akik pedig a pogány szokásnak áldoztak, vétkükért 1 ökörrel fizettek.
 
László királyságának idején - az ? kezdeményezésére - avatták az els? magyarországi szenteket: Andrást és Benedeket a két zombori remetét, a vértanú Gellért püspököt, Szent István királyt, valamint Szent Imre herceget.
 
István szellemi és lelki  örökösének vallotta magát. Felismerte, hogy az Istváni út Európa útja.
 
Királyságának nagyságát, hadvezéri tehetségét, keresztény hitét méltányolták az európai világi és egyházi hatalmasságok, amikor kiszemelték az els? keresztes hadjárat vezérévé.  1095. július 29-én bekövetkezett halála azonban megakadályozta ebben.
 
Személyét már életében legendás tisztelet övezte. Ennek tudható be, hogy az elhunyt király földi maradványainak birtoklásáért igen nagy küzdelem bontakozott ki Somogyvár és Várad között.
 
Amikor a halottszállító kocsiba tették holttestét, a legenda szerint a halottas kocsi magától Várad felé indult el. Így Váradon a  székesegyházban  helyezték  végleges sírba.
 
Az egész magyar nép mélységesen gyászolta a nagy királyt. A krónikás mondja: "..három esztendeig ez országban szép öltözet, táncjárás és semmi vígasság nem láttaték, sem hallattaték."
 
A hagyomány szerint László sírjánál betegek gyógyultak meg, nyomorékok kezdtek el járni, s?t a váradi székesegyház felett fényes csillag jelent meg és ragyogott két órán át.
 
1192-ben III. Ince pápa a szentek sorába emelte. A mai napig szentnek járó tisztelet és csodálat övezi.
 
Szent László királyunk alakja kitüntetett helyet foglal el népünk történelmében. Kultusza az egyházi hagyományban máig él, legendás személye irodalmi m?veket ihletett, de ott látható középkori szobrainkban, táblaképeinkben, templomaink falán és a barokk m?vészet alkotásaiban.
 
Több századon át az ? képét verették legrangosabb pénzeinkre, s címerek, pecsétek reprezentálták emlékét.
 
Népszer?sége csak részben tudható be szentté avatásának. Személyében a lovagkirály alakja öltött testet. A ragyogó tisztelet a civilizált harcosé, aki védi országát és a keresztény hitet, gyámolítja az elesetteket, megmenti az elraboltakat, aki gy?z az ellenségen.
 
Kultusza a határvidéken, a katonáskodó szabad rétegek körében az átlagosnál is élénkebben élt, hisz László csodái, harci küzdelmei, a kerlési kaland az ? életüket jelenítette meg.
 
Miért példakép számunkra is Szent László, úgy is mint szent, úgy is mint nemzetünk királya?
 
Hogy népünk nem veszett el a történelem süllyeszt?-jében, s ma is tekintélynek örvend, ezt Szent István után Szent Lászlónak, s az ? példája követ?inek köszönhetjük. Uralkodása alatt a magyar állam meger?södött. Az új feudális rend végleg diadalmaskodott.  A magyar királyság egyenl? félként illeszkedett be az európai keresztény államok sorába. Er?vé vált, amellyel számolni kellett és lehetett.
 
Lászlót 18 évi uralkodása érdemessé tette arra, hogy történelmünk egyik legnagyobbjaként tiszteljük. Sohasem a maga hasznát kereste. Minden cselekedete nemzetének javára irányult.
 
A világ sok nagy és dics? fejedelmet tud felmutatni, de tiszta fenségben csak kevesen tudtak László nyomába lépni. Ma is jó lenne egyetemes értékké emelni a Szent Lászlói tiszta, szigorú erkölcsöt.
 
A történelem embersorvasztó, sivatagi szelei sokszor elérnek hozzánk. Szükségünk van ma ugyanúgy, mint régen példaképre. Lászlóban ezt megtaláljuk.
 
Ma is aktuális az ?si fohász:
 
"Keresztes vitézek daliás vezére,
 
Jó magyar népünknek ékessége, fénye,
 
Régi nagy királyunk, dics?séges László,
 
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró!"
 
Szent Lászlóra, a határ?rök véd?szentjére emlékezünk, felidézve történelmünkben betöltött szerepét, az utókor számára hátrahagyott örökségét.
 
Törvényalkotó munkája során László nagy figyelmet fordított a határ?rizet megszilárdítására, a csempészet megakadályozására.
 
A lovagkirály tettei máig például szolgálnak, különösen nekünk határ?röknek, hiszen feladatunk alapvet?en azóta is a haza határainak ?rizete és védelme.
 
A Szent László által törvényekben rögzített, és egy magasabb cél érdekében megteremtett rend akkor  is a haza határain kezd?dött. Napjaink nagy jelent?ség?, sorsfordító változásai közepette a cél is nagyon hasonló, mint hajdanán: szilárd talajon álló, stabil európai ország megteremtése.